Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Történelem

A város történelmi mérföldkövei

Egyes források már 1128-ban említik a várost,amikor Lambert nádor Losoncom a Boldogságos Szüz tiszteletére egy templomot épitetett , más források szerint az elsö irásos emlitése 1247-böl származik , IV. Béta király levelében Luchunch néven.
1327-es forrásban , mint ,, VILLA SEU CIVITATIS LUCHUNCH "- ,, Sánccal körülvett falu vagy város Losonc" – ként említik. A XIV. Század 30-as éveiböl száramzó adatokban Losonc  plébaniákent szerepel.
1393-ban Nagy Lajos király a Lossonczy családnak adományozta Losoncot (Lochon). Ezt az adományozást Luxemburgi Zsigmund is megerösítette 1406- ban . 1404- ben a települést Losoncz néven említik . Az oklevelekben hivataloson városként 1412-töl szerepel.
1451. szeptember 7-én a huszita Ján Jiskra serege vereséget mért Hunyadi János csaptára. A losonci ütközetet Alois Jirásek cheh irö örökítette meg regényében.
A várost többször is tüzvész pusztította el (1451, 1622, 1849). Polgárai, az öket kegyetlen pusztítások után, megváltoztáttak cimerüket. Ekkor került bele a pelikán, aki három fiókáját vérével táplálja, mintegy jélképezve : a város önerejéböl született újjá.
Az 1554-1593- as években Losonc oszmán fennhátóság alatt állt . Lakosai, megközelítöleg 1300, többfelé is adóztak. A városban éltek kézmüvesek, volt malma és temploma is.
A XVI. század végén Losonc lakossága áttért a református vallásra. 1590- ben a reformátusok elfoglalták a katolikus templomot , ám a lakosság nagy része rövidesen Kálvin tanítását követte.
A XVII. Században sok megpróbáltatás érte a várost. Betlehem Gábor erdélyi fejedelem elött Losonc is meghódolt. A város földesura Forgách Zsigmund átpártolt II. Ferdinánd osztrák csáczárhoz, ezért Betlehem csapatai 1622-ban támadást inditottak a város ellen. A visszafoglalás után nem maradt el a megtorlás: hadisarc, 130 polgár kivégzése a piactéren, a város felégetése. Ekkor égtek el s város szabadalmait tartalmazó oklevelek . 1676-ban a város 1300 lakosa lett a pestis áldozata.
A XVII. Százodtól indult fejlödésnek a céhipar . A céhek összesen 383 mestert alkalmaztak. Szabók, fegyverkovácsok, fazekasok, vargák, lakatosok, asztalosok, gombkötök, szürszabók és mások dolgoztak ez idötájt Losoncon . 1695-ben a város I. Lipót császártól megkapta a vásárok tartásának jogát.
Losonc fontos központjáva vált II. Rákóczi Ferencz Habsburg ellenes felkelésének. A város nagy fia,Ráday Pál kezdetben hüséget esküdött a császárnak, de hamar felismerte a felkelés jogosságát és diplomataként szolgálta a fejedelmet együtt Tolvay Ferenccel. A Rákóczi-szabadságharc idején a vármegye Losoncon tartotta a közgyüléseit . 1705.ben itt gyüjtöttek össze a kuruc sereg élelmezésehez szükséges élelmiszert. 1706-ban postavonalat kezdtek müködtetni.
1709-ben a városban kolera pusztított, s 300 lakos esett áldozatául. 1755 után újraélesztik a katolikus vallást. A Szüz Mária látogatása tiszteletére, barokk. Klasszicista stilusban, épitett katolikus templon 1783-ban épült, az evangélikus templom 1784-ben.
A város a XIX. Század elsö felében a reformkorban élte virágkorát .Újabb céhek alakultak. Itt müködött Ngrád egyetlen harangöntöje .Két gimnáziuma volt, a református líceum, ahol filozófiát, teológiát, jogot oktattak és az evengélikus.
1844-ben nyitották meg a város elsö kisdedóvó-intézetét, amelyben nagy érdemei voltak Kubinyi Ferenc feleségének, Franciskának, aki több jótékonyságja is volt.
A városba érkezö orosz csapatok, Grabbe generális vezetésével, 1849. augusztus 9-én a védtelen várost bosszúból felégették. 376 házábol 344 leégett és a börgyár is megsemmisült, de hamarosan felépitették.
1869-töl az evangélikus gimnáziumot állami tanítóképzövé alakították.
A város újjáépítése 20 évig tartott . Ehhez járult hozzá Vahot Imre is, aki az általa kiadott Losonczi Phoenix történeimi és szépirodalmi emlékkönyv három kötetéböl befolyt pénzt a városnak adományozta.
Losonc, mint a mitológiai fönix tüzmadár, hamvaiból újjáéledt és a XIX. Század második felére fejlett ipari központtá és vírágzó kultúrájú várossá vált. Az ipar mellet fejlesztették a vasutat is, a Zólyom-Losonc-Budapest szakaszt 1871-ben, a Losonc-Balassagyarmat útvonalat 1896-ban, és a Losonc-Poltár-Kokava vasutat 1901-ben nyitották meg.
Losonc a monarchia fontos ipari közpotnjává vált. Egyes iparágazatokban elsüként és kiváló minöség-gel termeltek . A Schöller fivérek kobalt – és nikkelolvasztó cége 1851-töl.
Apátfalun 1868-ban a hazai gyapjú feldogazására üzemet alapitottak, európai rangú zománcgyárait elsöként Sternlicht és társai 1885-ben, majd 1892-ben Rakottyay György és társai nyitották meg.
1870-ben kezdett müködni a gözmalom Grimm Lajos és Baer Ulrich igazgatósága alatt.
Megkezdte müködését a konzerv-, cukor-, szesz-, sör- és élesztögyar, továbbá a müjéggyár, fürésztelep és a ciroküzem.
Felépült az elsö losonczi mezögazdasági gépgyár.
Losonc Nógrád vármegye kereskedelmi és pénzügyi központja lett. 1872-ben létrejött a Nógrád vármegyei népbank, igazgatója Búsbak Ádám, továbbá a Kereskedelmi és Iparbank, Szlovákiai Általános Hitelbank.
1891-ban a város határait kibövítették a tugári területtel és Kisfaluval . 1870 és 1910 között a lakosság száma 2,5.szeresére nött, azaz 13000-re.
A XIX. Században három kórházat létesítettek . A városi (1815), a katonai (1867 után az egykori városi épületében) és a vasutas (54 féröhely). Az új városi kórház 1901-ben a Tugári téren épült fel, 1923-tól megalakult az állami kórház.
A városi liget kiépítésének terveit 1884-ben hagyták jóvá.
1894-ben épült fel az új városháza epülete.
A város elsö filmszínháza 1910-töl müködött Apollo néven.
1919-ben a várost a Csehszlovák köztársasághoz csatolták. A két világháború közötti idöszakban az ipart leépítették. 1925-ben alapították a Losonci Református Teológiát.
A losonci korzó (a föutca) a polgárok kedvelt sétálóhelye volt. A város további népszerü szórakozóhelyei a liget , ahol katonazenekarok koncertjeit hallgathatták és a losonci fürdö, melyben majálisokat tartottak. A Vigadá (Reduta) a tarsadalmi élet központja volt, melyben számos társaság müködött.
Az 1938-1944-es idöszakban Losoncot visszacsatolták Magyarországhoz . A II. világháború befejezése után a város ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott . Fokozatosan megkezdödött a háborús károk felszámolása .
1948-ban a demokratikus erök vereséget szenvedtek ezt a kommunista elnyomás 1989-ig tartó korszaka követte.
 


 
webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal